Tegnap a szüleim nagyon bátor lépésre szánták el magukat... elvittek az Állatkertbe, ahol nagyon sok csoda dolgot láttam; hatalmas elefántokat, zsiráfot, tigrist, majmokat, amiket a tv-ből már mind ismertem. A tevéhez olyan közel merészkedtünk, hogy Apukámat még meg is nyalta a teve, mert azt hitte ennivalót adunk neki :) Nagyon jól éreztem magam! Még a kis motoromat is elvittük, amivel eddig csak a házunk előtt és otthon az előszobában vagy a kórházi folyosón száguldozhattam. Még a Nagyikámat is elvittük magammal, aki folyton elsírta magát, mert azt mondta, hogy olyan boldog, hogy én Állatkertben vagyok és ő is itt lehet :) Nem értem ezeket a felnőtteket, miért hatódnak folyton meg, ha én csinálok valamit...
Például Anyukám elsírta magát, mert az Állatkerti barangolás után megláttunk egy játszóteret, és én szóltam neki, hogy szeretnék "Öcsi bemegy" - mert hirtelen azt gondoltam, szívesen bemennék körbenézni. Bent nagyon érdekes volt minden; még a homokozóba is be mertem menni - pedig, bevallom, korábban féltem a homoktól... de most valahogy nem tűnt olyan félelmetesnek - meg hát ott voltak velem Anyukám, Apukám és a Nagyikám is. Ezért most bátor mertem lenni.
Nagyon izgalmas, érdekes, csodaszuper nap volt ez a mai!!! Bár sok ilyen lenne még az életemben! Mindig ilyen szép napot szeretnék :)
És hogy a szüleim olyan boldogan mosolyogjanak, ahogy ma :)
Azért Anyukám izgult is kicsit, és aggódott, nehogy megint valami betegséget elkapjak és kórházba kelljen menni és megint infúziót kapni... azt én sem szeretném... persze ezt nekem nem mondják... de tudom, hogy Anyuka mindig izgul értem, mert ő nagyon szeret engem és mindent megtesz értem. Azért is aggódtak, mert úgy elfáradtam délelőtt, hogy utána csak pihenni akartam... meg hánytam is. De nem tehetek róla. Nem szeretek hányni. Olyankor mindig nagyon rossz. De ma biztosan nagyon szépet fogok álmodni - azt hiszem, talán az elefántokról, vagy talán tevékről, ahogy a homokban sétálnak, mint a tévében :) álmomban talán még egy teve hátára is fel merek ülni :) Majd szólok Anyukának, hogy holnap rajzoljunk állatokat! De jó móka lesz! Már alig várom. Jó éjszakát mindenkinek :) Csabika
Például Anyukám elsírta magát, mert az Állatkerti barangolás után megláttunk egy játszóteret, és én szóltam neki, hogy szeretnék "Öcsi bemegy" - mert hirtelen azt gondoltam, szívesen bemennék körbenézni. Bent nagyon érdekes volt minden; még a homokozóba is be mertem menni - pedig, bevallom, korábban féltem a homoktól... de most valahogy nem tűnt olyan félelmetesnek - meg hát ott voltak velem Anyukám, Apukám és a Nagyikám is. Ezért most bátor mertem lenni.
Nagyon izgalmas, érdekes, csodaszuper nap volt ez a mai!!! Bár sok ilyen lenne még az életemben! Mindig ilyen szép napot szeretnék :)
És hogy a szüleim olyan boldogan mosolyogjanak, ahogy ma :)
Azért Anyukám izgult is kicsit, és aggódott, nehogy megint valami betegséget elkapjak és kórházba kelljen menni és megint infúziót kapni... azt én sem szeretném... persze ezt nekem nem mondják... de tudom, hogy Anyuka mindig izgul értem, mert ő nagyon szeret engem és mindent megtesz értem. Azért is aggódtak, mert úgy elfáradtam délelőtt, hogy utána csak pihenni akartam... meg hánytam is. De nem tehetek róla. Nem szeretek hányni. Olyankor mindig nagyon rossz. De ma biztosan nagyon szépet fogok álmodni - azt hiszem, talán az elefántokról, vagy talán tevékről, ahogy a homokban sétálnak, mint a tévében :) álmomban talán még egy teve hátára is fel merek ülni :) Majd szólok Anyukának, hogy holnap rajzoljunk állatokat! De jó móka lesz! Már alig várom. Jó éjszakát mindenkinek :) Csabika
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése